2012. november 26., hétfő

blolond

Igazából, ha valaki kandós, a címet elolvasva tudja, hogy kiről is van szó.
Van ugyebár egy gondnokunk, olyan mindenes, vagy ilyesmi. Reggel gyakorlatom után felmentem a 2.ra, és néztem az ablakon át, mit csinál az udvaron.
Kivonszolta a kukát maga után azzal a rá jellemző vontatott mozgással. Komolyan vagy 1 percig húzta azon a négy méteren.Kinyitotta a fedelét, majd megállt. Ott állt több percig mozdulatlanul, csak nézett ki a fejéből. Szemből láttam azt az üres tekintetet. Valaki kinyitotta mögötte a C épület ajtaját. A zajra összerezzent, végre nekiállt valamit csinálni. Babrált a kukával kicsit, majd elkezdett szedegetni hibás gyeptégladarabokat. Talán a rossz idő miatt kerültek ilyen állapotba. Bár ugyanonnan szedegetett, mégis többször áthúzta a kukát máshova, egyszer a padot is megkerülte vele. Az is túlzás, hogy szedegetett, ugyanis két hibás gyeptéglát szedett össze, de közben többször megállt, mintha lefagyott volna. Amit csinált munkát olyan 15-20 perc alatt, azt igazából egy perc alatt kényelmesen el lehetett végezni. Teljesen lenyűgözve néztem... Kicsit a Donnie Darkoból az öreg lányra emlékeztetett. Észre se vettem, hogy egy ismerős jön oda hozzám. Köszöntünk egymásnak, azután elment órára. Én néztem még pár percig a mindenesünket. Ezalatt annyi történt, hogy a kukának lecsukta a tetejét, és benne a sérült két gyeptéglával elhúzta valahova.
Viszonylag fiatal emberről van szó, de szegényen sokan röhögnek, mert magában beszél, és ha észreveszi, hogy valaki észrevette, akkor zavarában még hangosabban folytatja.
Egyik évfolyamtársam mondta, hogy egyszer vagy egy óráig figyelte, ahogy az üres kerekeskocsit tologatja az épületek között.
Én egyszer beszéltem vele, meg a tesitanárral hármasban. A focipályát takarította a tesitanár a gondnokkal. Valamit segítettem nekik, és a munka után a sportokról beszélgettünk. Gondnokunk, mint igazi kívülálló szólt a témához, egyszerű sablonokat mondott, azokat is helytelenül.

Nem is tudom, hogy miért írtam ezt meg, talán, hogy magamat emlékeztessem, hogy nem  is sokban különbözök ettől az embertől, én is képes vagyok elszakadni a külvilágtól, nagyon belemerülni a gondolataimba, talán egy baleset következtében, vagy valahogy én is válhatok ilyen zombivá...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése