fehér tipo vs. fekete

Már írtam, hogy nehéz feloldani a képernyőt az Xperia tipo készülékemen.
Tegnap fogtam a kezemben egy fekete készüléket. Az igaz, hogy nem olyan szép, de annak a tetején lévő gombja gumírozott, és vastagabb, mint a fehéren lévő műanyag. A fekete gombja kiáll a hátlap síkjából, nem belesüpped, mint az enyémnél.
Mostanában több ilyen telefont is nyomkodtam, és azt vettem észre, hogy mindre igaz, hogy a feketénél simán benyomható a gomb a tetején, míg a színeseknél ez nehezebb.

jövőterv, megállós

Nálam a blogolás úgy néz ki, hogy leülök, és legépelem, ami épp eszembe jut. Átolvasom, és kijavítgatom. Az elkészült bejegyzést kirakom, és ennyi. Nagyon ritkán utólag ha úgy érzem, hogy olyan tartalom került ki, amit nem akartam megosztani mással, akkor leszedem.

A mostanit viszont napközben írom, és este teszem majd csak fel.

Tegnap este semmit sem törődtem a jövőmmel. Nem kis terveim vannak, olyanok, amik az egész életemre hatással lesznek. Most kéne átgondoltan döntenem. Talán azért, mert nem igazán hagytak otthon békén, vagy csak a dolog súlya miatt napoltam a döntés mára. Nehéz eldönteni.

Helyette tanulgattam egy kicsit, azután leültem játszani.

Effektíve van pénzem, írtam, hogy eladtam a telefonom, meg ilyesmi, de egy költözés rengeteg pluszköltséggel jár. Jelenleg sok dolog van, amire nem szívesen költök, pedig nagyon kéne már.

Ha belenézek a tükörbe, látom, hogy nincs rendben valami. Az egy dolog, hogy fodrászhoz kéne mennem, de szerintem életemben nem voltam még ilyen fehér, mint most. Összességében amennyire rosszul érzem magam, annyira rosszul is nézek ki. Ez látszik a teljesítményemen is. Ami régen simán ment, az most csak erőlködve. Ha látná az egy évvel ezelőtti énem a mostanit, nem értené, mi történhetett.

Csapzott vagyok, olyan fehér, mint szerintem még életemben soha. Az arcom beesettebb, mégis a vonásaim kevésbé élesek. Egy erős ember voltam, most mégis kivagyok idegileg. Az új élet nem csak azért segít, mert a környezetváltozás mindig jót tesz, hanem a problémát gyökerestül szünteti meg...

Más.

Hazafele a vonatállomáson egy srác ült a padon. Az arra járó cigánybanda, körülbelül öten voltak eléggé betalálták. Az egész állomáson alig állt valaki. Én álltam a legközelebb az esethez, és én is vagy 100 méterre lehettem onnan. Odamentem egy sráchoz, aki szintén a vonatra várt, és mondtam neki, hogy menjünk oda mi ketten. A srác első reakciója az volt, hogy szerinte meg tudja védeni magát (mármint a magyar gyerek). Mondtam, hogy nem kell verekednie, én sem fogok. Ezzel ugyan nem leszünk többen, mint a cigányok, de talán békén hagyják. A srác bátor volt, úgyhogy odamentünk. A cigányok még megvárták, amíg ad cigit az áldozatuk mindegyiknek. Ahogy láttam három cigit simán elvettek fejenként, szóval nem hagytak szinte semmit a dobozban. Tőlünk is kérdezte az egyik, hogy nincs-e cigink. Mondtam, hogy nem dohányzunk. A banda még kellemetlenkedett egy kicsit, de látszólag elégedettek voltak a zsákmányukkal, és arrébbmentek. Egy vonatra szálltak velünk. Én az újdonsült barátommal beszélgettem a vonaton. Végzős a BME-n VIK-en, úgyhogy tényleg tudtunk miről beszélgetni.

Egy helyen szálltunk le. A cigányok is leszálltak ott. Kiabáltak, hogy srácok! A felszólítás nem nekünk szólt. Ezután nem tudom, hogy mit csináltak, hiszem mi másik irányba mentünk.

Az egészet azért csináltam, mert egyszer egy kistarcsai megállóban két cigány engem is le akart húzni, de akkor két magyar odajött, és talán az életem köszönhetem nekik. Akkor ott megfogadtam, hogy hasonló esetben én is ezt fogom tenni. Miután leléptek a cigányok, beszélgettem a „megmentőimmel”. Az egyik bölcsész volt. Mondta, hogy nem tud verekedni, valószínűleg összeverték volna, ha tettlegességre kerül a sor, mégsem tudta csak úgy tétlenül nézni ami történik. Mondta, hogy fordított esetben én is ezt tettem volna...

A történetnek nincs tanulsága. Mindenki levonhatja a saját következtetését ha akarja....

Nem is akartam a sakkról írni.

Egyelőre annak is örülök, hogy nem a hangos billentyűzeten gépelek.

Még mindig eléggé rossz lelki állapotban vagyok ahhoz, hogy ne legyen önbizalmam semmihez. a hétvégém legszívesebben kitörölném az emlékezetemből.
Bár felvettem az óráimat, de úgy gondolom, hogy ebben a félévben nem fogok sulizni, ezt majd lerendezem a tanulmányi osztályon. Helyette keresek valami szakmába vágó állást. Tudom, hogy vannak bizonyos cégeknek szerződése a sulival, ahol szakmai gyakorlat címen képzés, és oktatás is van, az elvégzett krediteket beszámítják, szóval nem hangzik rosszul. Utoljára erről a BME állásbörzén beszélgettem a standoknál. Akkor még úgy gondoltam, hogy ez engem nem érint...

Albérletek jók vannak eléggé olcsón hála az ingatlanpiac mélyrepülésének, úgyhogy azzal nem lesz gond. Vannak konkrét terveim is, munkával, tanulással, meg albérlettel kapcsolatban is, de azok még formálódnak.
(Van olyan terv is, miszerint nem folytatom a Kandón a tanulmányaimat, hanem átmegyek másik intézménybe.) Ma egyelőre bemegyek még egy előadásra, azután este találkozok egy sráccal, aki meg akarja venni a volt telefonomat.
Ha minden összejön, akkor elég későn érek haza.

A reggelem jó volt. Öcsémmel a vonaton sakkoztunk az iPadjén. Azért az elég vagány. Régen éreztem azt a "hülye gazdaggyerekek" tekintetet magamon...
A játszmának nem jutottunk a végére, de azért jobban állok.
Annyi előnyöm van, hogy én általánosban az a srác voltam, aki kis mágneses sakkal mászkált suliba, és a napköziben bárkit kihívott egy játszmára. A gimiben is volt sakkör. Néha gondolkoztam is, hogy jelentkezek, de akkoriban már letettem a voksom a sport mellett, és nem volt időm délutánonként egyéb foglalkozásra.

Úgy látszik már egy bejegyzést sem tudok megírni úgy, hogy ne kezdjem elölről.

Két káromkodás is szerepelt az előző verzióban, de akkor most megpróbálom újra leírni valamivel rövidebben (meg persze nem vulgárisan).

Ma játszottam főleg. Ez nálam valószínűleg egy védelmi reakció... Nem vagyok pszichológus, hogy elemezzem a viselkedésem. Loloztam, mert ahhoz volt kedvem, pont.

Nem kerestem munkát, albérletet, semmit. Tettem viszont fel hirdetést a telefonomról (eladom a régit). Nagyon olcsón adom, de ez nem a reklám helye, úgyhogy itt nem fogom hirdetni. Lehet, hogy holnap meglátogatok néhány GSM boltot, és megkérdezem, ők mennyit adnának érte. Ha a meghirdetett ár alatt nem sokkal elvinnék, akkor vigyék..

Erről kell szólnia a vasárnap reggelnek!

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

...

Írtam egy bejegyzést, de teleírtam olyan dolgokkal, amik nagyon személyesek (úgyhogy kijelöltem, és elkezdtem gépelni ezt).

Hivatalosan is eldöntöttem, hogy elköltözök. 

Amikor két ember üvölt a fejedbe órákon keresztül úgy káromkodva, ahogy csak lehet, -tényleg úgy gondolom, hogy 200ból egy ember kap ilyet egyszer egy évben, amit nekem lassan hetente kell átélnem- akkor nem marad más választásod.

Lehet, hogy egy kicsit idealista világnézetem volt, de határozottan kiegyensúlyozott személyiség voltam nemrég. 

Most meg...

csak írtam

Mennék én, de nem mozog a lábam, valamit keresek, és azt hiszem, hogy a gép előtt ülve megtalálom. Zavar a külvilág, zavar ami körbevesz. A zajok már nem izgalmasak, csak megunt zörejek, agyonjátszott klisék. Menekülnék, de nincs hova. Tudom, hogy nem mehetek el örökre.
Nem hiszek a csodában, abban se, hogy egy kevés öröm, vagy valami meglepő történhet.
Láttam kiírva, hogy elektrosokk. Nekem nem a fejemben nincs rend, hanem a környezetemben. Legalább is igaz volt ez sokáig. Egy ideig ellenállsz, de azután engedned kell.
Nagyon nincs ez rendben...


(Megint rossz kedvem volt, és csak leültem, és írtam, ami az eszembe jutott. Utólag kicsit átjavítottam, hogy ne legyen benne annyi szóismétlés...)

talán ennyi volt

Mostanában hanyagoltam a blogolást. Nem tudom, hogy ez azért van, mert minden iránt érzéketlenebb vagyok, mint valaha, vagy mert tényleg nem segít semmit.
Voltam a héten pszichológusnál. Ezen mindenki meglepődne aki ismer. Persze valójában senki sem lepődik meg, mert senkinek sem beszéltem erről.(Az ismerőseim nem tudják, hogy blogot írok.) Kíváncsi voltam egy szakember véleményére, mi okozhatja azokat a dolgokat, amik mostanában zavarnak. Most papírom van róla, hogy szorongásos zavaraim vannak, normál esetben gyógyszert kéne rá szednem. Amikor mondta az orvos, hogy erre gyógyszer szokott felírni, gondolkoztam, hogy most azt akarja kiszűrni, hogy csak kamuzok, vagy csak első alkalommal még sose állít fel teljes diagnózist, és ezért nem is ad gyógyszert. Mindenesetre úgy döntöttem, hogy nem kérdezem meg. Talán jobb is lenne magamtól megbírkózni a problémákkal.


Mindig úgy gondoltam, hogy az ember saját magát ismeri a legjobban, és ha elég értelmes, egyedül megoldja a problémáit. Most mégis azt tanácsolom, ha valaki szükségesnek érzi, minél hamarabb menjen pszichológushoz. Itt is érvényes az, hogy a kezdeti tüneteket könnyebb kezelni, mint egy hosszabb ideje húzódó betegséget.


Más.

Az apám cége szolgáltatót váltott, és választhattam magamnak egy ingyenes készüléket. Egy ideje akarok egy iphone-t (minimum  iPhone4) , de persze az a szolgáltatónál nem hogy nem volt ingyenes, hanem pofátlanul sokba került.Mondjuk öcsém iPadjét tudom nyomkodni, ha nagyon almázni akarok.
Nem volt sok időm, és nem is akartam problémázni, úgyhogy most egy Xperia Tipo lapul a zsebemben.
Aranyos telefon, és fehérben egész jól néz ki (egész gyors is), de hihetetlen, hogy senki nem írta kritikákban, hogy őrjítően nehéz megnyomni a tetején a gombot. Bal oldalt van (jobbkezes vagyok), és nekem át kell fognom a telefont, hogy megnyomjam, majd arrébbcsúsztatom a kezemben, és feloldom a képernyőt.
Nem biztos, hogy megtartom, lehet odaadom valamelyik családtagnak, úgyhogy egyelőre nem buherálgatom. (root, CM telepítése)


A blogról akartam még írni, méghozzá azt, hogy nem biztos, hogy túléli ezt az időszakomat. Én tényleg megpróbálok majd ezzel is foglalkozni.

i

Jellemző, hogy már a tesómnak is előbb van iPadje, mint nekem (iPad 4 32GB, ha jól tudom). Mondjuk nekem most nem annyira van szükségem egyre. Jó persze jól esne ha lenne.
Mindenesetre megfogadtam, hogy a következő telefonom egy iphone lesz. Kezd engem is elkapni az almaláz...

Régóta meg akartam nézni a Szerelmem Szarajevó című filmet, de most van is rá egy kis időm, úgyhogy nekiesek. Ha találok linket, akkor hamarosan írok róla véleményt.


edit: leszedtem, de még nem láttam (február 21.)

Harlem shake

 http://www.youtube.com/watch?v=0IJoKuTlvuM

Ez az új őrület, én először a minecraftos verziót láttam:
http://www.youtube.com/watch?v=az-YkrNFi8U

Egy kicsit azért csináltam ezt a bejegyzést, hogy dobjak az oldal olvasottságán. Most viszont tényleg nem írok többet, mert nagyon hangos ez a billentyűzet.

befejezetlen

Ma eddig nulla megtekintése van az oldalnak.
Bár nem évkezdés van, de meglepő, hogy új arcokat látok...

Nem tudom befejezni ezt a bejegyzést, mert könyvtárban vagyok, és a gép space billentyűje olyan hangos, mint egy shotgun. Mármint nem amikor elsütöd, hanem amikor felhúzod.

Xénia láz

Túlvagyok az első két napomon, már ami a szorgalmi időszakot illeti.
Este egy lánnyal álmodtam, akivel egy edzőtáborban sikerült összemelegednem. Az álom is ott zajlott. Volt nálam egy fehér műanyagpohár, és vörösbor volt benne. Bementem a szobába, bent volt a lány, meg még egy-két csaj. Szó nélkül megcsókoltam, símogattam, kapott a nyakára is puszit. A combomat a lába közé nyomtam. Hátrahajtotta a fejét, nyögött egyet, majd kérte, hogy hagyjam abba.
Kapott egy búcsúpuszit, és otthagytam.
Nem tudom, miért álmodtam ezt, de jó, hogy nem felejtettem el, amikor felkeltem...

Lenéztem konditerembe, és a Juventus ment. Volt a Tiltott szerelem című szám. Ha jól emlékszem, azt a Űrgammákból a szép csaj énekli. Ma hazamentem, és láttam, hogy álmom főszereplője a Tiéd a holnapot tette ki.
  Ez a Xénia láz!
xD

http://www.youtube.com/watch?v=clxaM2cNB-w

Nemo Nobody

Megnéztem a Mr. Nobody című filmet.

Tetszeni tetszett, tényleg nem akarok róla rosszat mondatni. Valószínűleg az egyik legjobb film, amit valaha láttam. Kár, hogy pár színész nem tudta velem elhitetni a filmet. Tényleg, a történet, a rendezés jó. Visszaadja a kertvárosi érzést éppúgy, mint a családi drámákat. Elise pedig nagyon jól eltalált szereplő. Nem tudom a színész nevét, de a legjobban alakít. Mondjuk nagyrészt csak sírnia kellett, de azt jól csinálja.

Próbálok úgy  beszélni róla, hogy ne lőjek le semmit a filmmel kapcsolatban. A három életkép érdekes módon háromféle kapcsolat. Az egyikben a nő szereti jobban a férjét, a másikban a férj az aki akarta a feleségét (míg a nő egy másik pasiba szerelmes) , a harmadik a legkiegyensúlyozottabb e tekintetben. Anna a legszebb is a három lány közül, én kicsit beleszerettem a színészbe. A sors fintora, hogy mivel a szüleik összejönnek, "testvérek" lesznek, így titokban kell tartaniuk a szerelmüket, ami nem könnyű, ha ilyen intenzív. Az életképek haladnak az elkerülhetetlen végkifejlet felé...

Ez persze csak egy része a filmnek. De tényleg nem tudok úgy írni róla, hogy ne "lőjem le a poént".

Aki  élt már együtt depressziós lánnyal, (és tudom, erre az a válasz, hogy minden lány ilyen) az tudja, hogy az ott megjelenített képek mennyire valóságosak.

Én hiszem azt, hogy nem minden lány olyan, mint Elise, de tényleg nehéz megtalálni az igazit. Ha nem az érzéseinket követjük, úgy fogjuk érezni, hogy nem a mi választásunk volt. Ha pedig a szívünk választ, akkor nem tarthat vissza az, hogy a másik bizonyos tulajdonságai majd tönkretehetik az életünk, olyankor nem mérlegelünk.

Nem lesz a kedvenc filmem, de most elért nálam annyit, hogy facen a kedvenceim közé adjam. Valószínűleg megnézem még majd egyszer...

Mellesleg akkora senki vagyok mostanában, hogy amikor meséltem a tesómnak, hogy Mr Nobodi-t nézek, azt kérdezte, rólad szól?

erőtlen

Mindenkit meg lehet törni. Van akit nehezebb, de sose lehetetlen. Rajtam sose látszik, olyan pókerarcom van, mint Robert Pattisonnak a Twillight filmekben, de belül nagyon sebezhető vagyok. Mindenen tudok stresszelni. Nem nagyon lépek át határokat senkinél, inkább túl sokat állítok magam elé. Az vagyok, akit ha zavarnak, rosszul teljesít.
Össze kéne szednem magam.

Eleve ez az egész bejegyzés szétszórt. Tudom, hogy mit akarok, de érzem, hogy nem fog sikerülni.
Sokszor teljesítettem erőmön felül, de most nem megy, ez nem fog menni.

League of Legends

Egyszer már leszedtem, de most visszatettem.

Mostanában Annievel játszom, és vele tudok hozni elég szép statokat. Az a jó benne, hogy earlyben, meg midben annyira szét lehet feedelni, hogy egyszerűen nem jön ki, hogy endgameben nem ő a legerősebb ( de azért szerintem abban is jó).

Ezen a héten mondjuk ő is rajta van az ingyen kipróbálható hősök listáján, úgyhogy mindenkinek csak ajánlani tudom.

Felvettem a tárgyaimat, úgyhogy elvileg alakulgat ez a félévkezdés is.

Ma van A/C szaknap a Kiss Árpád koleszban. Minden OE-s hallgatót szeretettel várnak.

karomban

Csak nézed a képet, az esküvői ruhát, a fodrokat. Olyan gyönyörű, hogy leírhatatlan...

Lassan múlik a görcs a gyomromból.

Tényleg át kell élni, biztos átélték már páran, hogy elveszik feleségül a lányt, akit szeret.

nem lett végül bejegyzés

Van egy vicces gif, amit linkelt valaki. Gondoltam, kiteszem a blogomra a képet, és megírom hozzá az én vicces hozzászólásom. De azután rájöttem, hogy nem akarok egy 9gagcopy.blogspot.com oldalt. Akkor se, ha azt többen olvasnák...

edit: Péntek este nem tudtam elmenni Kowára, mivel akkor már eléggé fájt a fejem, meg rosszul voltam. A többit már leírtam.

fogkefe, barátnő

Lecseréltem a fogkefémet. A régit már kezdtem szétrágni, és elállt egyik oldalt a sörtéje. Normál esetben nem rágom, de nemrég rászoktam, hogy azután megint leszokjak róla.

Eszembe jutott, hogy amikor legutóbb vettem, együtt vettem hugival. Mindketten telefonáltunk. Ő a barátjával, én a barátnőmmel.

Másnap beszélgettem a lánnyal, mondta, hogy apja kérdezte, hogy miről beszélgettünk, és ő mondta, hogy fogkefékről. :)

De aranyos!

Nem tudtam másmilyet venni. Leemeltem a polcról egy olyat, mint az előző volt.

Elmegyek, futok egyet, vettem még energiaitalt, meg bemelegítőkrémet. Az egyiket megiszom, a másikat magamra kenem. xD

Bang With Friends

A facebook új alkalmazása. Elvileg csak akkor tájékoztat, ha az érdeklődés kölcsönös.

http://apps.facebook.com/bangwithfriends/?fb_source=search&ref=ts&fref=ts

A hivatalos honlap, ha jól tudom, ez:
http://www.bangwithfriends.com/

Azért persze ezzel is lehet trükközni. Mondjuk gyanítod, hogy valaki többet érez irántad, mint barátság, és bejelölöd. Ha értesít az alkalmazás, a gyanúd beigazolódott, ráadásul lesz pár kellemetlen pillanatod az illetővel.
Persze ez csak egy a sok csapda közül, amit a dolog rejt magában.

Többet azért nem tudok az alkalmazásról, mert nem használtam, soha nem is fogom, lásd korábbi cikkem (netes párkeresés, vagy mi a címe).
Ettől függetlenül bátran kipróbálhatja bárki, jól is elsülhet a dolog ;)

edit: egy videó az appról:

http://www.youtube.com/watch?v=7_DvzD3KZ7s