Egyelőre annak is örülök, hogy nem a hangos billentyűzeten gépelek.
Még mindig eléggé rossz lelki állapotban vagyok ahhoz, hogy ne legyen önbizalmam semmihez. a hétvégém legszívesebben kitörölném az emlékezetemből.
Bár felvettem az óráimat, de úgy gondolom, hogy ebben a félévben nem fogok sulizni, ezt majd lerendezem a tanulmányi osztályon. Helyette keresek valami szakmába vágó állást. Tudom, hogy vannak bizonyos cégeknek szerződése a sulival, ahol szakmai gyakorlat címen képzés, és oktatás is van, az elvégzett krediteket beszámítják, szóval nem hangzik rosszul. Utoljára erről a BME állásbörzén beszélgettem a standoknál. Akkor még úgy gondoltam, hogy ez engem nem érint...
Albérletek jók vannak eléggé olcsón hála az ingatlanpiac mélyrepülésének, úgyhogy azzal nem lesz gond. Vannak konkrét terveim is, munkával, tanulással, meg albérlettel kapcsolatban is, de azok még formálódnak.
(Van olyan terv is, miszerint nem folytatom a Kandón a tanulmányaimat, hanem átmegyek másik intézménybe.) Ma egyelőre bemegyek még egy előadásra, azután este találkozok egy sráccal, aki meg akarja venni a volt telefonomat.
Ha minden összejön, akkor elég későn érek haza.
A reggelem jó volt. Öcsémmel a vonaton sakkoztunk az iPadjén. Azért az elég vagány. Régen éreztem azt a "hülye gazdaggyerekek" tekintetet magamon...
A játszmának nem jutottunk a végére, de azért jobban állok.
Annyi előnyöm van, hogy én általánosban az a srác voltam, aki kis mágneses sakkal mászkált suliba, és a napköziben bárkit kihívott egy játszmára. A gimiben is volt sakkör. Néha gondolkoztam is, hogy jelentkezek, de akkoriban már letettem a voksom a sport mellett, és nem volt időm délutánonként egyéb foglalkozásra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése