Legend

DNA

Van egy törött bordám, egy európabajnok törte el. Egy darabig nem edzhetek emiatt.
Szakítottunk. Tegnap volt nálam, élete szerelmének hív...

Minden nap láttam Déli metró mozgólépcsőjénél Metro Magazint osztogatott. Suli mellett egy kis extra pénz.
Köszöntem neki, elfogadtam az újságot, rámosolyogtam. Ő megfordult, és ugrált örömében, amikor továbbmentem.
Epp a Shame című filmet nézem, ahol egy vörös lány ül a metrón, és eszembejuttatta az én kis vörös hajú lánykámat.

In a relationship?

Csoki van mindenütt a gépemen, és körülötte. Mennyire messze állt ez tőlem régen. A legjobb környezet programozni egy toll egy papír, és egy gép a tiszta asztalon. Csak néztem, ahogy alszik a kanapén (ő szórta a csokit a gépemre ajándékként), és először mióta együtt vagyunk úgy éreztem, nem ő az akire vártam.
Az igazat megvallva nem vártam senkire. Ez nem én vagyok...
Az vagyok, akitől jobb, ha távol maradsz....

allow her to become a memory

Voltam egy edzésen múlt héten, és rájöttem, hogy nem tudok enélkül élni. 2 hét és költözök Londonba lényegében azért, hogy újra sportoljak...
Beugrott egy régi meccsem, egy verseny, ahol a döntőt úgy vívtam, hogy amikor csak tudtam, szemeztem egy lánnyal a nézőim közül :"D. KO-val nyertem a végén... Hiába, 17 évesen még volt stílusom.

Ismét szingli vagyok, és egy magyar lánnyal lennék szívem szerint.Régi történet, még abban az időben ismertem meg, amikor hazajöttem Máltáról. Nem is szeretnék erről többet...

Befejeztem a mr. Robot második évadot. az elsőt még mindig nem "übereli" semmi.

Mein Sonnenschein

Nem tudom, mi ez az új divat nálam, de azt hiszem, (nem kiabálom el) van egy barátnőm, aki meglepetésre osztrák...

Nem a lány az előző cikkből... Ő egy másik... És még csak nem is ismerik egymást. Ami nem olyan furcsa, elvégre is nem minden osztrák ismer minden osztrákot...

Egy pubban ismertem meg, ahova csak beugrottunk, mert nem találtuk a non-stop benzinkutat, és eléggé kifogyóban voltam benzinnel. 

Csak belebotlottam, beszéltünk két szót, számot cseréltünk, egy ölelés, és már mentem is. Másnapra megbeszéltünk egy találkozót telefonon.

Más: Pár nappal ezelőtt vettem három halat. Szóval most van három halam: Ellie, Bird, és Sushi :")

Mindenki szerint "tiszta aranyosak" :D

feelings?

Nem volt köztünk semmi, nem vagyok féltékeny. Mégis itt van az a nyomasztó érzés, az a pár másodperc, mint egy filmjelenet... Túl sokat elárul. Csak láttam őket kettesben sétálni a kocsihoz.

A lányt pár napja ismertem meg. Ártatlan, kedves, okos csaj, emellett elég cuki.
Nem én kezdtem el közeledni felé, de én akartam elszurni a dolgot. Ez a része könnyen ment. Nem véletlen nincs barátnőm. -Hazugságra nem lehet alapozni semmit.-
Ha lenne lányom, távol akarnám tartani az olyanoktól, mint én. Ő túl tiszta ahhoz, hogy tönkretegyem...
Arra viszont nem számítottam, hogy az egyik barátommal fog összejönni. Sokan mondták már hogy a jelen apró jeleiből következtetni lehet a jövőre. Jól mutattak egymás mellett, fiatalok, és van jövőjük...
Rég nem voltam irígy, de azt hiszem egészen világos, hogy ezt éreztem. Szerelembe esni, és felfedezni egymást az egyik legjobb érzés a világon, és én irígylek mindenkit, akinek ez megadatik...

Amúgy a lány osztrák, de nagyon jól beszél angolul. Vicces egy kicsit, hogy ha németül beszél, azt is megértem, elvégre is van nyelvvizsgám, meg 10 évig tanultam németül... Nekem eléggé torz az ízlésem, de biztos jól néz ki, ha a mostani -úgymond- baráti körömben mindenki odáig van érte...

D I S Z

Betonveranda, lépcső, körbe fiatalok.... A zenegép még szól mögöttem, de egyre csak halkul, ahogy hagyom magam mögött a bejáratot. Ez az én világom, minden oszlop, minden gerenda az "enyém". Jobbra fodulok, és megpillantom a lányt. A lány a giminkből, akiről bárhogy akarom, semmi emlékképem nincs korábbról. Két éve mászkálunk ugyanazokon a folyosókon, de csupán alig egy hónapja tűnt fel nekem... A szemembe néz, míg megyek felé.

-Szia.

-Szia.

Félénken, de nagyon jól csókol. Nem emlékszem, meddig tart, de életem egyik legjobb csókját kapom. Emlékszem a hajának a tapintására, az illatra...

-Na, ne pasizz, mennünk kell! -Egy barátnője zökkent ki minket a dologból. Én még folytatnám, de nyelvemmel már csak az ajkát érintem. Még állunk ott egy pár másodpercig egymást ölelve, mert tudjuk hogy ez a pillanat csak a mienk.

-Mennem kell.

-Rendben.

Csak nézem, ahogy nevetgélve sétál a két barátnőjével a buszmegálló irányába.

Az igazság az, hogy egy másik lány után jöttem ki, aki az épület másik oldalán várt rám, de tudtam, hogy a cuki vörös (mert hogy festett vörös haja van) hazaindult a barátnőivel, és azért is indultam el jobbra...

Ő 15 volt, én 17 :)

Öt évvel később villanykaron egyik barátommal sétálunk a folyosón, és ő jön szembe (itt már GTK-s a lány). Felismertük egymást, de nem szóltunk egy szót se. Dani (a barátom) tett egy csípős megjegyzést a lányra. Én csak mosolyogtam, és mondtam, hogy tudom.

Ő az a lány, akinek gyakorlatilag nincs fb profilja (nem használja), és látszólag nem vesztegeti az idejét semmilyen közösségi médiára. Érdekelne, hogy néz ki most, de csak annyit tudok róla, hogy Msc-zik, és a legutóbbi TDK-n harmadik lett.
edit: Van köztársasági ösztöndíja... Okos lány :)

Keith

Nem tudom megmondani, mi fogott meg ebben a filmben...

in my hour of need

"Which one of you's gonna sit up front next to me?"

nem akartam senkit se bántani

-Megvárjuk, a leleteket, és azután mondom, mi a teendő.

Valami, amit nem akarsz hallani...

Nem beszélek veled, mert másé vagy, de azért írom, mert tudom, hogy elolvasod valamikor. 

Nagyon szépek vagytok együtt!

szétcsúszva

Megpróbálom leírni, hátha az segít. A legdurvább kapuzárási pánikot képzeljétek el egy kis féltékenységgel megtoldva. Körülbelül így érzek.

Az elmúlt fél évben  minden eszközzel azon voltam, hogy leromboljak mindent, ami azelőtt voltam. Csak gratulálni tudok magamnak, hogy ebben legalább sikeres voltam.

Most itthon vagyok megint, annyi emlék próbál egyszerre feltörni belőlem, de nem megy, csak töredékek jönnek. Félek, hogy örökre elszúrtam mindent.

"Lehet, hogy nem kedveled, de marha okos srác. És ő is kitűnő tanuló, mert elhivatott. És tud nekem segíteni az egyik tárgyammal."

Persze sokkal többet írt, de ez a rész, igazán fáj, mert igaz.

Ezt most nem tudom kifejteni, talán majd máskor. 

Lefeküdtek korábban. Lényegében mindegy, hogy ma este lefekszenek-e vagy sem. 

Hittem abban, ha hazajövök, folytathatom az egyetemet, hogy visszamegyek edzeni, hogy visszatalálok oda, ahonnan majd két éve eltévedtem. Hittem, hogy ebben ő fog segíteni, ahogy ígérte.

Ma mind kilátástalannak tűnt... És ami a legrosszabb, félek, hogy van szövődménye annak, ami májusban történt...

:-*

Írnom kéne egy lányról, aki titokzatos nekem, aranyos, és egyetlen ismerősöm, aki olvassa a blogom.
;)

köszönöm

Mindig az van, hogy fellépek, és meglepődök, hogy van, akit érdekel a sorsom, hogy van, aki naponta visszajár, hogy írtam-e valamit.
Könyörgöm, nem reklámozom a blogot sehol, a kinézete sem tetszik, de mióta megcsináltam, csak a tartalom miatt jártam ide. Ti miért teszitek?!

Hivatalosan is passzívon vagyok ebben a félévben, sajnálom, már most hiányoznak dolgok, a füzeteimet bújom, feladatokat oldozgatok meg néha. Majd túl leszek rajta, de azért igyekszem minél kevesebbet felejteni.
Munkaügyben jól állok. Az olyan munkák, amik a legkevésbé mérnökik jönnek össze folyamatosan. Ma megismerkedtem egy sráccal, aki szeretné, ha náluk dolgoznék. Annyi biztos, hogy szombaton bulizok egyet velük, a többit majd meglátom.
Van egy külföldi munkaajánlat is, ami miatt 2 napot Németországban leszek. Egy elég nagy amerikai cégnél dolgoznék, akik többek között tableteket is gyártanak. Mostanában terjeszkednek Németországban, és keresnek fiatal munkaerőt. Ez a munka is inkább gazdasági lenne, semmi mérnöki, viszont mivel a cégnek van mérnöki brigádja, talán egy idő után kipróbálhatnám magam azon a területen is.

Egyelőre ennyit tudok mondani, mostanában elfoglalt vagyok, ma is még csiszolgatnom kellett a német nyelvű cv-met, mert eddig nem nagyon foglalkoztam vele, holnapra meg már készen kell lennie.

Mostanában mindig leírom, hogy nem tudom, hogy mikor lesz legközelebb bejegyzés, én nagyon szeretek blogot írni, de ez a blog a címe alapján, meg az első bejegyzésben leírtak alapján nem erről kéne, hogy szóljon...

jelenet

Beteg voltam egész héten. Most már kezdem magam rendbetenni, de esténként még mindig felmegy a lázam.
Írtam egy részt a könyvemhez. A blogolást hanyagolom, ha nagyon írni akarok valamit, foglalkozok a könyvemmel.
A rész elég meghatározó, és elég súlyos erkölcsi kérdéseket vet fel. Nem is tudtam, hogy hogyan álltam neki, de így elolvasva nagyon tetszik. Tényleg kényszert is éreztem aziránt, hogy kitegyek ide pár sort (de nem fogok), hiszen a cselekmény szempontjából nem fontos, ha ezt valaki előre tudja...

Lényegében ennyi, nem tudom, mikor fogok legközelebb ide írni, de meglepődtem, hogy az olvasottsága a blognak a 0 és a 32 között mozog így is naponta.

húsvét, mint egy szilveszter

Nagyon másnapos vagyok. A tesóm születésnapja alkalmából elmentünk bulizni. Először Colorba ültünk be, majd egy elég vicces kocsikázás után átmentünk Ötkertbe, ahova nem jutott be az egyik kiskorú a csapatból, úgyhogy elmentünk Dobozba.
Colorban, nagyon jól éreztem magam. Kint ültünk a teraszon, viszonylag sokan voltunk, a fél csapatot nem is ismertem. A helyről annyit, hogy nagyon szép, és tényleg gyönyörű lányokkal van tele, nameg finom a vodkatonikjuk.
Az este jól sikerült (most nem írok róla részletesen), de én igazán a kocsikázásokat élveztem. :'D

i'm alive

Talán kilábalóban vagyok a rosszból, és kezdenek alakulni a dolgok. Sajnos húzni fogom a tanulmányaimat, mert ebben a félévben valószínűleg dolgozok majd. Szerencsére vannak ismerőseim, és így válogathatok a lehetőségek közül.
Ami viszont rossz hír, hogy ez egy hallgató blogja, tehát mivel biztosan passzívon leszek ebben a félévben, nem lesz semmi sulis story. Nem szívesen hagynám itt az olvasóimat, úgyhogy még nem tudom, mi legyen...

szünet

"Nem tudom." Önkéntelenül is ezt kezdik el gépelni az ujjaim. Nincs félbehagyott gondolta, hiszen még el se kezdtem. Nincs új bejegyzés, és nem is lesz mostanában.

last nights

Az Üllői út 81-ben laktam albérletben. Ma sétáltam arra, és ha már ott voltam, akkor benéztem az Orczy parkba (gyermekkori nevén Orczy kert). Már írtam róla, hogy jártam ide esténként koncertet hallgatni, ha nem volt esti programom. Hétvégén napközben is kimentem. Vittem a gyerekkorom pokrócát (ami inkább ilyen összecipzározható hálózsák), és kifeküdtem tanulni, vagy olvasni. 17 éves voltam, ez volt az első albérletem (Üllői út), egyik nap Az emlékek őrét olvastam, már sokadszorra, amikor egy 14 éves vidéki iskolás csapat jött megnézni a parkot. Egy csoport lány odajött, kérdezgették, hogy mit olvasok. Beszélgettem velük, aranyosak voltak. Volt egy, akinek tetszettem. Elkérte a számomat. Nyilván mondtam neki, hogy fiatal hozzám. Akkoriban eléggé sokat cserélgettem a barátnőim, nem volt meglepő, hogy egy kiscsajt lenyűgöztem. Összességében inkább zavartak, mint jó volt, hogy ott voltak, de ma arra sétálgatva eszembe jutott az eset.
A fiatal lányról beugrott egy edzőtáboros eset. Balatonon voltunk klubtáborban, és volt egy csapat, ami ugyanabban a kempingben szállt meg, de ők két nappal az indulásunk előtt jöttek. 15-16 éves csapat volt. Én akkor már 19 voltam. Volt köztük egy lány, aki hihetetlenül jól nézett ki. Vele is valahogy sokszor beszélgettünk, odaült az asztalunkhoz kajáláskor, meg ilyesmi. Arról a lányról folyton az ugrik be, amikor röpiztünk, és mivel tornász volt, kézállásból lement hídba (hát így felejthetetlen).
Utolsó este ittunk (ez minden sportban, minden edzőtáborban így megy). A kicsiknek nem volt szabad elhagyni a szállásukat késő este. Ott voltam a lány szobájának ablakánál. Szegény eléggé belémesett. Odaadtam a poharat, elvette, és ivott belőle. Beszélgettem vele. Nem tudom, mennyi ideig tartott, de tudtam, hogy túl fiatal, csak három év volt köztünk, de azt akkor ott soknak véltem. Mai napig nem tudom, miért, de az volt az egyik legszebb estém. Azon kevesek közé tartozom, akit arra a kis időre egy angyal szeretett.
Másnap talán csak pár pillantást váltottunk.

Az ablakos jelenet előtt lementem a partra a halászokhoz, akik a szállásadóink voltak. Rugdostam a vizet, ami nem nagyon segíthette a kapásukat, de csak mosolyogtak rajta. Voltak kis halak a vödörben, kérdeztem, hogy ezeket most fogták, mondták, hogy nem, az saját tenyésztés x'D.
Másnap tesóm mesélte, hogy "leszopatott egy lányt a parton" míg a barátnője kereste őt.
Utolsó esték...

levegő

Azt hiszem, sikerült egy kicsit előrelépnem. Nehéz gépelni, mert el vannak fagyva az ujjaim. Sétáltam egyet, és jól esett...
Esik az eső. Igazi futóidő van. Most szívtam el két szál cigit, de elmegyek, futok egyet. Tudom, hogy ez így furcsa lehet, de ha nincs az a két szál, akkor nem tudom annyira letompítani az agyam, hogy kinn a hidegben a padnak támaszkodva semmitől sem zavartatva gondolkozzak a dolgaimon. Kicsit rendbetettem a gondolataim, tudom, hogy mit fogok csinálni. Ennek a része az, hogy ma este futok egyet.

Jah, és ez nem olyan kis kocogás. Élsportoló voltam, és indultam futóversenyeken is a felkészülés miatt, és volt, hogy érmet is hoztam...

walk on water

Egy netcaféban ülök. Nem szeretek telefonról blogot írni, nekem kell a billentyűzet. Mondjuk az itteninek le van törve a lába, és kicsit billeg. Kipróbáltam lehajtva, de úgy kényelmetlenebb.
Reggel óta ezt énekelgetem:
http://www.youtube.com/watch?v=-Q5NZWmr90Q

Nincs jó kedvem, csak hiányzik a zene. Recseg a fülesem, és ez zavar annyira, hogy azzal ne hallgassak zenét. Lenne másik, de az nem olyan jó minőségű cucc. Amúgy is egy Sennheiser fejest akarok (egy drágábbat), de azt majd csak a költözés után, ha rendben lesz minden. Addig csak otthon hallgatok az otthoni fejessel (az nem utcai sétáláshoz való)...

A helyzet körülöttem változatlan, és a tükörképemmel sem vagyunk jóban mostanában :).