Az Üllői út 81-ben laktam albérletben. Ma sétáltam arra, és ha már ott voltam, akkor benéztem az Orczy parkba (gyermekkori nevén Orczy kert). Már írtam róla, hogy jártam ide esténként koncertet hallgatni, ha nem volt esti programom. Hétvégén napközben is kimentem. Vittem a gyerekkorom pokrócát (ami inkább ilyen összecipzározható hálózsák), és kifeküdtem tanulni, vagy olvasni. 17 éves voltam, ez volt az első albérletem (Üllői út), egyik nap Az emlékek őrét olvastam, már sokadszorra, amikor egy 14 éves vidéki iskolás csapat jött megnézni a parkot. Egy csoport lány odajött, kérdezgették, hogy mit olvasok. Beszélgettem velük, aranyosak voltak. Volt egy, akinek tetszettem. Elkérte a számomat. Nyilván mondtam neki, hogy fiatal hozzám. Akkoriban eléggé sokat cserélgettem a barátnőim, nem volt meglepő, hogy egy kiscsajt lenyűgöztem. Összességében inkább zavartak, mint jó volt, hogy ott voltak, de ma arra sétálgatva eszembe jutott az eset.
A fiatal lányról beugrott egy edzőtáboros eset. Balatonon voltunk klubtáborban, és volt egy csapat, ami ugyanabban a kempingben szállt meg, de ők két nappal az indulásunk előtt jöttek. 15-16 éves csapat volt. Én akkor már 19 voltam. Volt köztük egy lány, aki hihetetlenül jól nézett ki. Vele is valahogy sokszor beszélgettünk, odaült az asztalunkhoz kajáláskor, meg ilyesmi. Arról a lányról folyton az ugrik be, amikor röpiztünk, és mivel tornász volt, kézállásból lement hídba (hát így felejthetetlen).
Utolsó este ittunk (ez minden sportban, minden edzőtáborban így megy). A kicsiknek nem volt szabad elhagyni a szállásukat késő este. Ott voltam a lány szobájának ablakánál. Szegény eléggé belémesett. Odaadtam a poharat, elvette, és ivott belőle. Beszélgettem vele. Nem tudom, mennyi ideig tartott, de tudtam, hogy túl fiatal, csak három év volt köztünk, de azt akkor ott soknak véltem. Mai napig nem tudom, miért, de az volt az egyik legszebb estém. Azon kevesek közé tartozom, akit arra a kis időre egy angyal szeretett.
Másnap talán csak pár pillantást váltottunk.
Az ablakos jelenet előtt lementem a partra a halászokhoz, akik a szállásadóink voltak. Rugdostam a vizet, ami nem nagyon segíthette a kapásukat, de csak mosolyogtak rajta. Voltak kis halak a vödörben, kérdeztem, hogy ezeket most fogták, mondták, hogy nem, az saját tenyésztés x'D.
Másnap tesóm mesélte, hogy "leszopatott egy lányt a parton" míg a barátnője kereste őt.
Utolsó esték...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése